Andoki játszóház a Los Andinos együttessel

Pánsípkészítés

Az Andok-hegységben élo emberek egyik hagyományos fúvós hangszere a pánsíp, mely egyes feltételezések szerint Polinéziából került Dél-Amerikába. Kolumbusz érkezésekor e hangszer már több száz éves múltra tekintett vissza a középso Andok területén. Archaikus formája pentaton hangolású. Csontból, agyagból, kondorkeselyu tollából és nádból készítették. A Los Andinos együttes játszóházában a nádból készült változat elkészítési módját ismerhetik meg az érdeklodok. A foglalkozás végére könnyen elsajátítható a pánsíp hangolása, kötözési módja. A résztvevok megismerhetik az öt csobol álló, pentaton hangolású hangszer megszólaltatásának fogásait, majd otthonukban tökéletesíthetik technikájukat. A pánsípkészítéshez szükséges nádat, és egyéb eszközöket (furész, kötözofonal) a zenekar biztosítja.

Szalagszövés és rojtszövés

A szövés a legrégibb, és az egyik legfontosabb muvészi kifejezési formának számított a prekolumbián andoki civilizációk körében. Bizonyíték erre, hogy az Andokban már i.e. 2500 körül elterjedt a gyapot termesztése, amely a gyapjú mellett a szottesek egyik legfontosabb alapanyagává vált. Az andoki népek fejlett kézmuvességérol, gazdag motívumvilágáról számos régészeti leletként talált textília tanúskodik. A szövés, mint a kézmuvesség egyik ága, korunkban is elevenen él a Közép-Andok országainak oslakosai körében. Mára sok helyütt felbukkant az Európából átültetett szövoszék, azonban nem sikerült kiszorítania a hagyományos, a történeti idokben uralkodó szövéstechnikákat, fortélyokat. Játszóházunkban két szövéstípus kerülhet bemutatásra. A dél-perui szalagszövés esetében egy olyan technikát ismerhetnek meg a foglalkozásra látogatók, amelyhez egyéb eszközök mellett a nagy lábujjuk is szükségeltetik. A közép-ecuadori rojtszövés gyakorlása közben az érdeklodok elsajátíthatják a ponchók szélére felvarrandó színes rojt elkészítési módját.

->További képek a Galériában!